Apa

Szeptember, tizenhatodika.

Utolsó kommentek

Minden.

apablog 2015.03.21. 10:25

Innen:
http://nadoripeter.tumblr.com/post/14227520457/apa-fektet

Apa megmelegíti a cukkinis pürét. A baba nem kér a cukkinis püréből. Anya kosáredzésre megy, még visszaszól az ajtóból, hogy akkor kapjon avokádót.

Apa félbevágja az avokádót, az egyik felét meghámozza, felszeleteli, kistányéron ízlésesen tálalja. Baba rettenetes pofákat vág és nyilvánvalóan negatív viszonyulást kifejező hangjelenségeket produkál. Apa viszonylag gyorsan kapcsol, megitatja a babát.

Hátha csak azért nem kérte a cukkinipépet, mert előbb inni akart? Újabb próba, de nem, a baba azért nem kérte a cukkinit, mert undorodik tőle. Az avokádó bejön, eleve nem teszi fel a fejére a tányért, illetve elmajszolja a darabkákat, aztán szól: ki kéne venni az etetőszékből.

Egy kis ugrálós játék, és már itt is a fürdetés ideje. Baba rendkívül boldog, hogy lekerül róla pár réteg ruha, és még boldogabb, hogy mehet a kádba. Apa konstatálja, hogy a fürdetővíz, amit nem volt ideje alaposan ellenőrizni, hiszen a babát kellett fel-feldobálnia, az ideálisnál hűvösebb lett, de legalább túl sok is. A gyerek viszont már csupasz, úgyhogy dugó kihúz, meleg (de nem forró!) hozzáenged, a baba pedig megkezdi a pancsolást.

Apa animálja a gumikacsákat, manageli a vízhőmérsékletet, vigyáz, hogy a baba ne merüljön el, amikor állásból hasradobja magát a vízbe, továbbá lebeszéli a gyermeket arról, hogy a csaptelepet nyalogassa. Amikor a felhúzható zombicsontváz is megjárta elégszer a kádat, a baba mutatja, hogy részéről ennyi lett volna. Feláll, kapaszkodik apa pólójába.

Apa kiveszi, bebugyolálja a kivevő törülközőbe, elégedett mindennel.

Aztán fél perc múlva leesik neki, hogy minden fasza tényleg, csak a gyerek nem lett a szó hagyományos értelmében (mosdókrémmel) megmosdatva.

Apa tizedmásodperc leforgása alatt hozza meg a döntést: ha nem lett, hát nem lett, az egész projekt borulna, ha most visszamenne a kádba a baba. Helyette nagyon alapos törlőkendő-használat a kritikus részeken.

Amit kigondolni könnyebb, mint megvalósítani, de még mindig sokkal könnyebb megvalósítani, mint azt, hogy pelenka is kerüljön a gyerekre. A gyerek ugyanis minduntalan hasra fordul. Hiába néz apa mélyen a szemébe, hiába ad neki változatos játékokat, a baba hason szeretne lenni és mászni szeretne az erre természetesen a legkevésbé sem alkalmas pelenkázón.

A baba szűk tíz kiló, de azt a tíz kilót elég hatékonyan tudja egy cél szolgálatába állítani. A baba egy könyörtelenül tökéletes hasraforduló gép.

Apában felvetődik, hogy talán nem is olyan fontos az a pelenka, ha már a mosdatás terén rátértünk a nem-ortodox útra. Aztán megembereli magát. A második ragasztós fület, mint egy igazi kungfu-harcos, a gyerek saját fordulatának lendületét kihasználva rögzíti. A rohadék fodrok megigazítása? Ne röhögtessük egymást, Csernobilban sem nézte senki, hogy meg vannak-e locsolva a virágok.

A body felvétele a pelenkához képest igen békés, a kisbaba felmászik apukájára, megkapaszkodik a nyakbőrében, de kooperatívan bújtatja a kezét. Kiderül, hogy a kis geci patentokat egyáltalán nem muszáj látni ahhoz, hogy apa be tudja őket patentolni.

Jön a pizsi és a hálózsák, melyeket a baba hangsúlyozottan nem szeretne magán tudni. Amikor a harmicadik pizsi-patentolási kísérlet közepén a Héra cserépkályhaégő kattan egyet, jelezve, hogy köszi, most már nem fűt tovább, apa elgondolkodik azon, hogy végülis gyermekek milliói szembesültek az emberiség története során fűtetlen szobákkal, összepatentolatlan pizsikkel, becipzárazatlan hálózsákokkal, és mégis itt vagyunk.

Apa azonban nem olyan fából van faragva. Minden eszközt bevetve (békás dal iPodról!), babahas alatt tapogatózva összepatentozza a pizsit. Egy patentot sem téveszt, pedig ez anyának sem szokott olyan egyszerűen menni. A hálózsák már jutalomjáték, mit számít, hogy a baba továbbra is dobálja a vízszintes piruetteket.

Apa a részleteket később nem tudja felidézni, zónaállapotban voltam, ennyit lehet kiszedni belőle.

A baba persze nekivág zsákba cipzárazva is a világnak, apa azonban egy stratégiailag elhelyezett “Egy kis malac röf röf röf” interpretációval kifogja a szelet a vitorlájából. Tíz perccel a fürdés vége után alszik a baba.

Apa egy jó húsz percig megfigyeli (oké, gyönyörködik a forgásmentes gyermekben), aztán kimegy és tölt magának egy pohár furmintot.

Címkék: fürdés öltöztetés fektetés

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://apa.blog.hu/api/trackback/id/tr67288389

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.